A négy égtájra uazó állatkáink

Csudálatos Unikornis

VAn énnekem egy nagyon kedves, okos cserfes, cicomás unokahúgom, most elsős ugyanabban a zenei általános iskolában, ahová én is jártam. Cicomás, írtam, mert mindenféle flitteres, csillogó izéért odavan, képes óránként kétszer átöltözni, több hajcsatja van, mint nekünk rizsszemünk. Imádja Barbibabákat és a műanyag, lónak álcázott izéket. Hetente egyszer, amikor a nagymamáéknál a három apróság együtt játszik, lát engem hol kötni, hol varrni, oylankor mindig érdeklődik, mit csinálok, és próbál engem rávenni, hgoy kötnék neki egy rózsaszín lovacskát - amolyan kötött pónilovat. Én ilyenkor el szoktam neki mesélni, mit csinálok és mindig megerősítem, hgoy nem, nem fogok rózsaszín lovat, lila tehenet, piros szörnyikét és sárga szivacsizét készíteni, kérjen olyat, ami a természetben megtalálható és én megpróbálom elkészíteni neki. Mivel hitem szerint tündérek, törpék, manók és egyéb csodalények igenis vannak, ezért őket is mindig felajánlom.

Ma a születésnapjára egy köztes - és igen sikeres - megoldást választottunk: egy fehér, puha, selymes gyapjúfonalból készült, nemezelt szarvú unikornist. Nagy sikere volt, msot épp otthon alszik vele. A szarvát és a sörényét ő készítette (illetve vágta a sörény szálait huszasával, mert addig tud számolni, a szarvat pedig nemezelte a fürdőszobában, én meg időnként ellenőriztem, jó-e már. Ott, a szeme láttára fejeztem be az itthon már megkötött lovacskát, együtt tömtük ki, varrtuk rá a szarvat és subáztuk rá a sörényt. Én is teljesen beleszerettem, mondjuk ez köszönhető a gyönyörű fonalnak is.

Boldog születésnapot, drága Nóri!





Legközelebb fonalat festünk és nyerget kötünk a fonott kantár mellé a lovacskára, mert Nóri meg akar tanulni kötni.

Nemezelt madárkák

Hála Betti múltkori meghívásának újra lehetőségem nyílt a nemezelésre - persze korábban is megtehettem volna, de kellenek az új impulzusok. A vörösbegyet itthon fejeztem be, Márton ludat pedig már teljes egészében itthon nemezeltem (igazából sokkal szebb volt, de kipróbáltam a kötött gyapjaknál már bevált mosógépes nemezelést és hét eléggé összegyűrte a szárnyakat meg a fejecskét, úgyhogy ilyen formákat nem próbálok megdolgozni az én felültöltős mosógépemben máskor. Így is kedves azért, persze, no meg egyszer majd elkészül Nils
Holgersson is, hogy együtt repülhessenek a végeláthatatlan északi tájak felett...

Képgyűjtemény - Nemezelt nyulacska

Az óbudai Waldorf iskola udvarán nemezeltem ezt a nyulacskát sok évvel ezelőtt, még a tanárképzés éveiben a már tanító és tanítani vágyó kézimunkatanárokkal együtt. De szép nap volt! És milyen sokáig vágyakoztam a nyulacskám után. Kézimunkatanárságra is ;-)

Csigabiga

Hét kérem, ebbe a műbe majdnem beletört a bicskám. Vettem ezt a kötésmintát, amit egy indiai származású amerikai designer készített, majd nekiálltam a kedves kis csigucinak. ááááá. Ez lett volna Dominó szülinapi ajándéka, de csak most lettem vele kész és bizony jónéhány ősz hajszálat és némi ínhüvelygyulladást szereztem közben, no és sűrűn szentségeltem. Iszonyú nehéz a mintát követni, borzasztó bonyolult az egész, az összeállítása is kemény volt. No meg ez a nyers gyapjúfonal nem a legjobb választás ehhez az állathoz és ehhez a kötésmódhoz. De elkészült. Most már jól látom a finomságokat, úgyhogy készítek majd egy saját változatot alkalmasint - no nem most, egyelőre kipihenem néhány kedves lovacskával a megpróbáltatásokat.

Azt azért feltétlenül érdemes átgondolni, mi az oka annak, hgoy az amerikai-angol kötésminták annyival bonyolultabbak, mint a mieink. Nincsenek rajzok általában (pedig én vizuális vagyok, rajz alapján bármit megkötök, a szöveggel meg gyakran kínlódom), hanem hosszan - vagy épp amerikaiasan röviden írják meg őket, aztán silabizáljuk ki. Valami plasztikusság hiányzik a leírásokból, ugyanakkor maguk a művek meg sokkal bonyolultabbak, mint a mi "kontinentális" darabjaink.







Halló, van itthon valaki?

Szülinapi gyapjúmunkák

Végül a hímzés nem készült el időre,de azért átadtam az ünnepeltnek (sajnos a vonatok és kréták kiütötték a nyeregből) a teknőcét (teljesen saját találmány)



Valamint néhány manó is készült, akik azonnal bele is költöztek a nagy labdalámpába (sajnos a telefonnal csak ilyen minőséget tudtam produkálni, lehet, hgoy a manók nem szeretik, ha fényképezik őket :-) )

Panka tanyagazdasága

Jó étvágyat!

Új szerelem

Malacka

Rózsaszínt szerettem volna, de nem fagyalatszínt, hanem igazi, halvány malacrózsaszínt.




Nosza beleszórtam pirospaprikát vízbe, főztem egy fél órát, hozzáraktam a fonalat és lett belőle - sárgás barackszín. Nem éppen az, amire számítottam, de tetszik ez is. Sajnos a képen nem látszik jól, mert a telefonom felismerhető formákat ám be nem azonosítható színeket állít elő :-)

Ménes

Tavaszi lónyihogás lepte el a szobánkat :-)))

Elempánt

Egy amerikai iskolából kaptam ezt a kötésmintát, de némi változtatásra szorul. Aranyos kis bébielefánt lett belőle, de hiányzik a jellegéből az a nagy, erős, nyugalmat árasztó felnőtt elefánt-megjelenés. Pamut-gyapjú szövőfonalból készült.