Most, hgoy rengeteget kísérletezek fonalakkal zoknik és sapkák számára, már csak egy dolog maradt megoldatlanul, egészen a mai napig: mit tegyünk, hogy a gyapjúzokni (főleg, ha női lés térdig ér) ne csússzon le:

Itt a megoldás:

HArisnyakötő másképp

Nemezelés másként

Gulyás-féle finom, puha, vastag gyapjúfonalat festettünk, kötöttem belőle ezt a virág-formájú mobiltelefon-tartót. Gyönyörű volt már kötötten is, de a kisördög azt súgta, kísérletezzöünk (és ez nekem mindig kedvemre való), úgyhogy becsomagoltam a mamapleus-mosózsákba és ment is 60 fokon a fehér ruhák közé.

Az eredmény kicsit elmaradt a várttól első ránézésre, lemérve és megtapintva viszont nagyon meggyőző: egy finom, tömör, erős anyagot kaptam, ami ugyanakkor puha.

A mosás alatt a tok hosszában 2 centit, széltében egy centit sűrűsött, a nyakba akasztós madzagja 5 centit, az összehúzós madzag 8 centit ment össze.

Valószínűleg még jobb eredményt érnénk el egy kevesebb ruhával megpakolt mosógéppel, illetve egy magasabb hőfokkal - de nincs olyasmi, amit 90 fokon kismosnék, így ezt nem tudom kipróbálni - annyira azért nem vagyok vállalkozó kedvű, hogy ennyi energiát és vizet elpocsékoljak a kísérlet miatt. Így is szép :-)

Nyaralás alatt megtaláltam a sosem látott virágot, rám kiabált az út széléről:

Nemezelés - másképpen

Peti baba új ruhát kapott

Drága Gabi! Te tudod, mennyit küzdöttem én azzal az érzéssel, hgoy egy "tökéletlen", legfőképp befejezetlen babája van a fiacskámnak és én szeretném felöltöztetni, kicsit változtatni rajta. De ő nem engedte. Amikor ott, az Olimpián azt a mondatot kimondtad : De hát neki Peti baba ÍGY szép , akkor nagyon elszégyelletem magam. Hát tényleg. Olyasmit akarok, ami nem helyes. Hiszen a baba belülről készül, nem én döntöm el, milyen lesz (na jó,e gy bizonyos mértékig igen, de nagyrészt mégse), hanem a baba maga. Miért akarom én, hogy másmilyen legyen ez a baba, hiszen ők egymást így választották? Így aztán napokig én nem is hoztam szóba a dolgot. Egészen addig, míg már annyira koszos lett szegény baba, hogy már a gazdáját is zavarta. Ekkor megkérdeztem, ráadhatom-e az új ruháját, ami készen áll már egy ideje. Végül beleegyezett a dologba, úgyhogy mikor tegnap a szüleimnél játszott az udvaron, akkor az ő engedélyével szépen megvarrtam az új ruhát. Nagyon féltem, hgoy így majd esetleg nem fogja annyira szeretni. De nem. Így is ugyanaz a kedves Peti baba maradt. Most már csak cipőt, sapkát és hajat kell készíteni neki (ezeket a gazdi is így gondolja).

Nemezelt madárkák

Hála Betti múltkori meghívásának újra lehetőségem nyílt a nemezelésre - persze korábban is megtehettem volna, de kellenek az új impulzusok. A vörösbegyet itthon fejeztem be, Márton ludat pedig már teljes egészében itthon nemezeltem (igazából sokkal szebb volt, de kipróbáltam a kötött gyapjaknál már bevált mosógépes nemezelést és hét eléggé összegyűrte a szárnyakat meg a fejecskét, úgyhogy ilyen formákat nem próbálok megdolgozni az én felültöltős mosógépemben máskor. Így is kedves azért, persze, no meg egyszer majd elkészül Nils
Holgersson is, hogy együtt repülhessenek a végeláthatatlan északi tájak felett...

Képgyűjtemény - Nemezelt nyulacska

Az óbudai Waldorf iskola udvarán nemezeltem ezt a nyulacskát sok évvel ezelőtt, még a tanárképzés éveiben a már tanító és tanítani vágyó kézimunkatanárokkal együtt. De szép nap volt! És milyen sokáig vágyakoztam a nyulacskám után. Kézimunkatanárságra is ;-)

Képgyűjtemény - Réka babája

Ezt a kicsi, pamutból kötött testű gyapjúbabát egy szívemnek nagyon kedves család kislányának készítettem első születésnapjára. A kicsi lány koraszülött volt, s bár hegyeket megmozgató akaratú, harcos lelkű, szelíd kedves mosolyú kislány, az átlagos gyermekeknél picit több gondoskodásra kéri a szüleit. Ez indított arra, hogy a fejecskéjét jó alaposan bebugyoláljuk a sipkájával. Ettől teljesen manószerű lett, de ez nem is baj, különleges gyermeknek különleges baba dukál.
Nagyon szerettük a manócskát, s nagyon szeretjük az egész családját.

Képgyűjtemény - Hálababa

VEttem a Vaterán két remek ruhásszekrényt. Tulajdonképpen két nagy fenyőpolc .- lenvászon borítással. Az egyik ma is ruhaszekrényként funkcionál, a másik pedig a "média- és évszakpolc". Szeretem őket több okból is: szép anyaguk van, kedves, hetekig tartó időtöltés volt a szándékosan hosszúra hagyott összeszerelésük (természetesen ketten, az ifjú mesterrel szereltük). Szeretem őket azért is, mert egy nagyszerű családtól kerültek hozzánk, akik vártak ránk, vártak a szállításra, vártak, vártak... aztán egy szép napon, amikor már nagyon szégyelltem magam, hogy ennyire képtelen vagyok megszervezni a dolgot és ott foglalják a ahelyet az ő kicsi lakásukban, felhívtam őket, hogy elnézést kérjek meglehetőst tanácstalanul. A kedves ember, akivel az ügyet intéztem erre azonnal felpakolta a holmit a saját autójára és teljesen ingyen leszállította nekem őket.
No ennek a kedves családnak, illetve az ő 6 hónapos babájuknak készült ez a kicsi kordbársony marokbaba. Dominó persze előtte kicsit megszeretgette, majd elküldtük a leendő tulajdonosnak. Azóta is sokszor gondolok rájuk.

Képgyűjtemény - Peluskülsők

Ma a szüleimnél jártunk és egy nagyon régi, kedves cimborámmal találkoztam 6 év után vége újra: a nemezelt nyulacskámmal. (kép hamarosan egy másik bejegyzésben). Ahogy nézegettem, eszembe jutott, hogy felteszem ide a korábban készült dolgaimat - hátha kedvet kap más is tőlem a készítésükre.

Kezdjük a hamarosan sajnos - remélhetőleg csak átmenetileg! - nyugdíjba vonuló gyapjúkülsőkkel. A képlista nem lesz teljes, mert sokról nem készült fénykép, de én mindegyikre emlékszem ám - ahogy a babákra, lovacskákra, malacokra is. Hiszen mindegyik személyre szabott, tudom, hogy kinek készültek, a tulajdonosokra gondolva formálódtak.

Mindegyik peluskülső nyersgyapjúból készült, ma is szinte kizárólag ezeket használjuk, illetve kizárólag, mert épp egy hete lyukadt ki az egyetlen nem gyapjúból készült darabunk. Van, amelyik 2 éves már, de a legifjabb is legalább 1. NAgyon szeretem őket, fiacska is szívesen viseli őket, sosem volt probléma belőlük. Boldog vagyok, hogy rátaláltam erre a módszerre, egyrészt, mert a legkedvezőbb a gyermek és a környezet számára, másrészt sok barátot hozott nekünk a textilpelusozás és és a gyapjúkülsőkészítés.

S ha egyszer nálunk elmarad a pelenkázás, akkor a lehető legjobb kezekbe szeretném átadni őket. Remélem, hamarosan...

Kicsi Peti Baba és a Nagy Kék Baba

Nagy Kék Baba 40 centisre nőtt. Varráskor a fejméret határozta meg, mekkora legyen, egy kicsit kisebbet gondoltam korábban, de ő ilyen nagy szeretett volna lenni :-D Dominó kicsit megszeretgette, de tudta, a Nagy Kék Baba ajándék lesz, nem szabad hozzányúlni koszos kézzel és vizecskével sem itatjuk meg. És nagyon jól meg is oldottuk a feladatot, én időre elkészültem, Dominó pedig vigyázott a Babára, nehogy kár essen benne.





Peti baba pedig mindenhová megy a gazdájával. Egyelőre a pancsit még sikerült kicseleznem, de ezen kívül tényleg mindenhol jártunk már vele, utcai rettenetes esőben locsopocsolni is. Ha pedig Peti baba elálmosodik, akkor gyorsan adunk neki Domit és szóját, szépen megszeretgetjük és megyünk aludni. Jó dolga van Peti babának :-)




Ami a varrást illeti, köszönettel tartozom Szilvinek a csőgézes technikáért, én hagyományos módszerrel varrtam a babákat eddig, de az ilyen nagy babafejet valóban könnyebb a csőgézzel megvarrni. Kisebb fejeknél továbbra is a hagyományos technikát érzem a magaménak inkább.

Babázni (játszani vele, de varrni is) jóóóóóóóó :-)

Májusi munkák - bizonyítandó, hgoy nemcsak autózásból áll az ember élete 2 éves korában

Egy nagy kábeldob meg se kottyan




CSőcsere



Kalapácsolunk ügyesen



A takarítás nehéz munka




Jó nagy tűpárna




Finommotorika




Gombostűz




Ilyen japjú, olyan japjú




torony építőfából