Az asztalon a nagyon egyszerű, csak természetes anyagokból, spirálisan a gyertyák köré rakott növényekből készült koszorúval (korallszínű gyertyák, tavaly bordó volt, máskor kék vagy fehér), mellette egy üvegcsében a Borbála-napkor szedett ágacskák, amikhez Puma és Saci segédletével jutottunk. Karácsonyra kihajtanak, ha igaz.
No és az évszakasztallal, ami így Adventkor kék színű, erre kerülnek fel első héten az ásványvilág kincsei: kavicsok, korallok, kagylóhéjak, ásványok, illetve egy gyönyörű fotó egy őskövületről, a gyertya egy üvegpohárban úszva ég
A második héten a növényvilág is beköltözik: borostyán, örökzöldek, tök, diófélék, tobozok, lehet cserepes növény (nálunk jön majd egy aloe vera cserépben), a mécses pedig a fóti bazáron várásolt, waldorfos diák által faragott csodaszép gyertyatartóban ég.
Jövő héten érkeznek az állatvilág képviselői, az utolsó héten pedig a főszereplők: Mária és József a csacsival elkezd vándorolni (addig is vándorolnak, csak nekünk láthatatlanul, a távolban), legvégül, Szenteste megérkezik majd a Kisjézus is.
Minden reggel meggyújtjuk a mécsest és énekelünk, Dominó kiválaszt egy aktuális asztallakót (ha nincs kedve, vagy nem figyel, akkor én) és feltesszük. Napközben a Kaláka betlehemes zenéjét, Ghymes karácsonyi dalokat és Bach Karácsonyi oratóriumát hallgatjuk, énekelünk és mesélünk sokat. Ajándék nincs - nekünk az Advent a várakozásról, a felkészülésről szól.
Ma hallottam Lilitől, hogy az ő ovijukban minden reggel éneklés közben gyertyát mártanak a gyerekek a szülőkkel, Karácsonyra egy szép, kövér gyertyájuk nő így. Nagyon tetszik, jövőre megpróbálkozunk ezzel is majd. S mivel addigra már főállású waldorfisták leszünk mindketten, este forjuk ezt a szertartást tartani. De szép!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése