2009. március 29., vasárnap

2007/11/21
Metamorfózis, avagy kinőtt zokni átalakul sapkává






2007/12/08
Bazár helyett


Nagyon elfáradtunk. Ded tegnap 10 percet aludt napközben, este pancsi nélkül beájult az ágyba. Ma a regggeli indulást Fótra elhalasztottuk (ezúton kivánok Fülöpke druszámnak jobbulást a köhögős nyavalyából!), helyette korán ment a csemege aludni, hogy ha időben felébred, akkor még odaérjünk fél 3 körül Kamaraerdőre és megnézzük a kicsi iskolát. Hát nem lett belőle semmi, mert én is meglehetősen fáradt vagyok, igy a délelőtti szülőmenességet ezzel ünnepeltük:



Mosot igy néz ki az ablak: (azóta már bővölt egy gyönyörű gesztenyebarna fonallal, ami száritott csalánlevél, császárkörte- és vérnarancsaroma segitségével készült)



Borcsa kedvéért pedig angol nyelvú leirás az italporos festésről (figyelem, pamutanyagot másképp fest, műszálas anayagokat pedig alig, vagy egyáltalán nem, legfeljebb foltosra)


2007/12/05
Recikláljunk labdát - karácsonyig még elkészül


Még várandósságom idején megkértem valakit, hogy vegyen nekem a töbszinű filcet - vett is. hobbyboltban, műfilcet(az eladó nem tudta, mi a különbség a gyapjú és a műanyag között. Kábé semmire se jó, de szép szinek. No ezekből lett a fiacskának ajándék ma éjszakára az ablakba.
Hozzávalók: 20 darab egyenlő oldalú háromszög, anyag: nem foszlós szélű anyag: filc, polár, esetleg kordbársony, farmer. Pelenkaöltéssel, valami szép szines himzőcérnával érdemes összevarrni, sorrend:

5-10-5 1. csillag 5 hármoszögből, utána értelemszerűen hozzávarrni a 10 következőt egy sorba, majd újabb csillaggal befejezni.




Az utolsó háromszög bevarrása előtt gyapjúval jó laposan kitömöm (lehet pamutvatta is, ha nincs gyapjú, de az nem ennyire kellemes, meleg, rugalmas), a közepébe egy kicsi dobozt rejtek, amibe csörgős keményebb magokat, csavart, kavicsokat, gombokat tettem, például kindertjásos dobozka, pici popsikenőcsminta doboza(amit a kórházban nyomnak egy rakás vacak, öblitő, pelenka, domestos és papirok társaságában az ember kezébe)

2009. március 9., hétfő

Természetes festőnövények

Megszólíttattam gyapjú- és selyemfestés ürügyén több helyről is. Ha nem is tudok msot mindenre kiterjedően írni, egy kicsit belekapok a témába. Később majd lehet részletesebben belemenni, msot sok a feladatom.


Érdemes minden féle növényt gyűjteni, megszárítani kis tüll- vagy vászonzacskókban és később felhasználni. Én nagy kísérletező vagyok, nem telik el olyan hét, hogy egy kicsit ne festenék - addiktív ;)

Selymet még nem festettem, itt az ideje elkezdeni. Amit én minden héten használok a gyapjúfestésnél: hagyma héja (soha nem dobom ki, eláll évekig is), dió összes része a levéltől a virágon át a burokig (a gesztenye is ugyanúgy működik elméletben), répa és petrezselyem levele, fagyal és borostyán bogyója, pirospaprika, kurkuma (ez csak átmeneti, fénytől gyorsan fakul), kávé, tea, kakaó, karob.

Elméletileg a cékla is jó, nekem azonban tartós színt nem sikerült kihoznom vele - illetve most egy gyapjat megfestettem - drappra. Jó még a vöröskáposzta (nem sikerült kipróbálni, mindig megeszi valamelyik kecske itthon, mire festenénk)

És van persze rengeteg gyönyörű mezei-kerti növény, amiket tavasztól érdemes lesz gyűjteni: büdöske, mályva, rózsa, és itt msot hosszan sorolhatnánk.

Ahgoy siekrül időt szakítanom rá, teszek fel képeket is.

Addig is ne feledjétek: a konyhai hulladékok legnagyobb része még remekül felhasznhálható valamire - és nem csak komposztálásra gondolok. Tessék körülnézni otthon és megváltoztatni a szemetelési szokásokat ;-).

2009. március 8., vasárnap

Szarvasos nemezpapucs



Nagyon kedves barátnőm férjének készült nevenapjára. Vegyes technikával. Az alap Bencze-féle barna kártolt nyersgyapjúból nemezelt papucs, horgolással, kétféle hímzéssel díszítve, az alja vastag bőr. Végig az járt az eszemben, hogy afféle barlangrajz-szerű díszítése legyen. Ez a szarvas a Hoppál-féle Jelképtárból való, szőttem már tarisznyára, lett belőle sárgaréz medál. Eredetileg egy feszes, pontos mértani forma. Nekem azonban ez a szabálytalan, szándékoltan kicsit "elmázolt" forma járt a fejemben. Ismertek, ha valami beveszi magát a fejembe... :-D

Nagy tanulságokkal járt az elkészítése. Kemény, boldogságos munka volt. Lesz még folytatása.

3 éves fiúk

Együtt vártuk őket. 3 hét eltéréssel születtek. Pompásan eljátszanak együtt. Teljesen különböznek - és remekül együttműködnek. Nagyfiúk...



2009. március 1., vasárnap

Kesztyű

Sokáig nem volt a kisfiamnak kesztyűje. Tavaly még szinte mindig kendőben közlekedtünk, vagy zoknit húztunk a kezére sétakor. Idén pedig ugyan kapott 5 ujjas kesztyűt, de nem szerette, továbbra is zoknit hordott. Aztán kaptunk Gabitól két gombolyag zoknikötő fonalat, végre lett egy nagyon egyszerű pár kesztyűje a kicsi fiúnak. Nay boldogsággal vette fel, majd sikerült rögtön az első hosszabb utunkon az óvodából hazafelé elveszíteni. Nagyon szomorúak voltunk miatta mindketten. Nekiálltam egy nyersgyapjú kesztyűt horgolni, mire elkészült - két hét múlva -, megtaláltuk az utcán, egy csatornacsőre akasztva az elveszett példányt is. Úgyhogy most már van két, mamakészítette kézmelengetője is a kézűves anya fiacskájának. Hogy ne legyen a cipésznek lyukas a cipője. Szigorúan madzaggal a kabáthoz rögzítve :-DDD

Ez itt a kötésminta :-DDD




Mennyibe kerül egy gyermekjáték?

Botmixer - egy kiürült pelenkatároló vödör és egy rokka orsója (de lehet stoppológomba is)



Sítalpak kötőtűből és textilekből (na jó, utóbbit azért gyorsan lecseréltük újságpapírra)



Csigabigák tanyáról, Duna-partról és erdőből



Ez bizony ingyen van



És ez sem kerül semmibe

Karácsonyi kézműves emlékek



Babákrul

Iza babája


Unokatesók



Füles Viola babája




Boróka babája


2009. február 18., szerda

Egy tyúkocska utóélete

Az előző poszthoz feltétlenül kell írnom néhány gondolatot. Azért ide és nem a személyes blogomra, mert remélem, hogy más, titokban engem olvasók is elolvassák. hogy ki milyen következtetést von le, rábízom. Ez velem történt, így nekem kell összefoglalnom és levonnom a magam számára a tanulságokat.

Első és legfontosabb tanulság: meg kell tanulnom nem érzelmi ügyet csinálni abból, ami nem az. Nem megsajnálni a másik embert, nem félteni, hogy majd hogy fogja fogadni és nem félteni magamat a konfliktustól.

ÉS akkor mindjárt itt is a második és az anyagi helyzetünkre, személyes fejlődésemre nézve kulcskérdés: megtanulni kiállni magamért. Tudom, ez a karmikus életfeladatom. Nem is nagyon haladok a leckével. Az ilyen pofonok mindig kinyitják a szememet.

Az történt ugyanis, hgoy míg én itt töketlenkedtem és sírdogáltam azon, hogy valaki waldorfos anya létére ilyen dolgot követ el és pont velem, akinek ez a szíve-lelke-élete, addig a barátaim, akik felháborodtak és tenni akartak valamit, hogy megoldódjon az ügy, levelet írtak. Megkérdeztek előtte, hogy beleegyezem-e. Nem mondtam nemet. Megírták a frappáns, rövid és indulatoktól mentes, de lényegretörő levelüket. A válasz letaglózó volt. Ma egész délelőtt ezen rágódtam, ha nem jön Lili egy kicsit felvidítani, lehet, hogy még mindig itt ülnék és sírdogálnék - kezemben egy őrjöngő gyerekkel (az másik kérdés, miért is őrjöngött a 3 évesem, de az én kiborulásom eme ügy miatt egész biztosan belejátszott)

Tehát nem én tettem meg a szükséges lépéseket, nem írtam az illetőnek levelet, mert csak a "kérdezz az eladótól a termékről" modulban lenne lehetséges - és én barom, nem akartam, hgoy azt érezze, én egy féltékeny eladó vagyok, aki el akarja taposni a konkurrenciát és rossz hírét kelteni az ő munkájának a leendő vásárlók körében. Ezrét én nem írtam. A Meskának se, mert nem akrtam feljelenteni. Abban bíztam, hgoy majd elolvassa a blogbejegyzetetmet, levonja a tanulságot és kicseréli a képet - ergo készít egy sajátot!!! - és uram bocsá' még talán reagál is egy kis belátással.
Tehát én nem léptem, mert féltettem magamat a konfliktustól. TEhát megfutamondtam. És olyan lépésre késztettem az engem támogatókat, amit nem kellett volna meglépniük, ha én felállok és intézkedem.

Megtapasztaltam tehát, hgoy rengeteg ember vesz körül, akikre mindig és mindenben számíthatok. Akik tesznek értem - és nem tesznek semmit, ha úgy jobb nekem, de azonnal lépnek, ha úgy ítélik emg, hogy szükségem van rá. Nagyon fontos tapasztalás, nagyon hálás vagyok érte!

MEgtapasztaltam, hogy nem lehet bizonyos fájdalmakat megspórolni. Nem lehet kimenekülni egy konfliktushelyzetből, mert másként újra belekerülök - vagy egy másfajta, de hasonlóan durva helyzet alakul ki.

Ha tehát én magam rögtön írok a lánynak és megkérem indulatoktól mentesen, hogy változtasson a dolgon, akkor egy csomó további lépéstől megkíméltem volna magam - és másokat is. És végül az indulatok, fájdalmak, zavar ugyanúgy elért. Nem lehet ezeket megspórolni a konfliktuskerüléssel.


Még egy dolog: nem fontos, ki mit árul, bevallja-e, hogy nem a saját agyszüleménye, vagy sem, amit eladni próbál. ENGEM nem érint mások munkája, tisztesség/telenség)e, én végzem a dolgom és akkor minden rendben lesz. Na ezt tessék rajtam számonkérni :-DDD

És Drága Varróasszonyaim, ismét itt a lehetőség, hgoy köszönetet mondjak nektek, amiért vagytok. Gazdagabb vagyok veletek, általatok!

2009. február 16., hétfő

Testvériség, azaz hová mész, te kis tyúkocska?

A meskán az egyik eladó az én Pankának készített tyúkocskám képével

próbál magának vevőt szerezni emígyen:



Tekintve, hgoy én magam festem a fonalaimat, ezt bizony mérföldekről is felismertem...

Aki ismer, tudja, hogyan dolgozom, mennyi próbálgatással, szeretettel, ötletekkel, gonddal. Nincs két egyforma darab és nincs sorozatgyártás. És nem használom fel mások ötleteit, munkáját(hacsak nem olyan ötlet, amit kifejezettten nekm adtak, további felhasználásra). Minden darabért, ami a kezemből kikerül, felelősséget vállalok és midnen kedves lényecskétől hosszas búcsú után tudok csak megválni.


Nem tudom hogy szomorú legyek, vagy háborodjak fel. Pont egy gyerekét egyedül nevelő kőkemény küzdelmekkel családját el- és fenntartó embertől lop egy másik ember??? (mivel a blogomról való, tudható ez...) és állítólag ő is waldorfos anyuka. Inkább sírok :-( Meskának meg nem írok, nem kenyerem a feljelentgetés. De ezt msot muszáj volt ide leírnom.

2009. február 10., kedd

De rég festettem már

Tegnap Cili emlékeztetett egy valaha volt weboldalra. Megvan még, de nem működik, várandósságom alatt kezdtem bele, teljesen el is feledkeztem már róla. Ezek a képek a solymári tanárképzés ideje alatt és után készültek, amióta várandós lettem, nem festettem (kint maradt Indiában az összes festék, vászon, ceruza, kréta). De most, ellenállhatatlanul rámtört, úgyhogy kisfiam születésnapjára veszünk Stockmar vízfestéket és vastag ceruzákat (utóbbit magamnak) és újra nekiállok dolgozni.

Amikor festek/rajzolok (csakúgy, mint bármiylen kézműves tevékenység közben) teljesen kizökken az idő (nem hamleti értelemben :-D) és egy másállapotban létezem. Hiányzik, itt az idő az új iskolai/óvodai élettel együtt visszatérni a lét-elemeimhez.


Napok romjai, 2004. Szeptember


Indian women, 2005. január


Alanis Morisette utánérzés, 2005 január



Egy múltbéli szenvedélyes férfi arcképe, 2005 január-február


Reneszánsz inkarnátgyakorlat, 2000 Solymár


The Past Watcher, Pune, 2004 január


Velencei karnevál, terápiás csoportgyakorlat, Oriago de Mira, 2000


Gandhiji, ceruzarajz, 2001 Solymár



Kárpáti Péter misztériumjátékát Tóth Adél rendezte
Az Óbudai Waldorf Iskola 12.-es diákjainak előadására jegyeket elővételben Janovics Juditnál lehet rendelni. (06 1 430 0921, 06-20-5678-295)).
Mindenkit szeretettel várunk!

http://www.waldorf-obuda.hu/Totferi

2009. február 4., szerda

„Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi mint tanítók és nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legmegfelelőbb környezetet kell megteremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell.”(Rudolf Steiner)